Ahhoz, hogy a tudósok a világegyetemet, annak keletkezését kutathassák, szükség volt olyan teleszkópra, amely messzebre volt képes látni, mint egy egyszerűbb berenedezés. Edwin Hubble, aki 1889-1953-ig élt, 1927-1931 között felfedezte, hogy galaxisok távolodnak egymástól. Ez vezette el a tudósokat ahozz, hogy az univerzum egy kis összepréselt anyagból ősrobbanással jött létre. Sokáig tartottak az előkészületek, felbocsátására is évekig kellet várni. Végül 1990. április 24-én a Discovery legénysége Föld körüli pályára bocsátotta a Hubble-ról elnevezett űrteleszkópot.

Működését 20 évre tervezték, ami az idén jár le. Tudományos haszna óriási. Felvételei olyanok, amelyeket ember még nem látott. Milyen nagyszerű lehet látni, ahogy csillagok formálódnak, vagy meghalnak. Felvételt látni arról, ahogyan egy tömeg eltéríti és felnagyítja a távoli galaxisok fényét. A Hubble fő feladata, hogy segítségével a tudósok megtudják becsülni a világegyetem nagyságát és korát.

Tehát 1990. április 24-én indították el. Az indítás helye a Kennedy Űrközpont volt. A tömege 11,1 tonna, az energiaellátása 2800 watt, 2db napelemből. Pályamagasság 600 km, inklináció 28,5 fok, periódusa 97 perc.

A HST-t eredetileg 15 évre tervezték, tehát már most túlteljesítette a küldetését, de várhatóan még 2013-ig szolgálatban marad. Eredetileg még lett volna több szervízküldetés, de a Columbia űrrepülőgép 2003 februári katasztrófája, és az űrsiklók menetrendjének átszervezése miatt várhatóan már csak egyszer látogatják meg még űrhajósok a Hubble-t, akkor viszont kicserélik a számítógépét is, illetve több műszert is újakkal helyettesítenek. 2013 körül fogja leváltani a James Webb Űrtávcső, mely már a következő generációs űrtávcsövek közé tartozik, és az infravörös tartományra optimalizálják. Nevét a NASA második igazgatójáról kapta, aki igen sokat tett azért, hogy a holdprogram megvalósulhasson. Ennek a távcsőnek az átmérője 6,4 méter lesz, így a felülete hatszorosa lesz a Hubble felületének. Ez a távcső már látni fogja a galaxisok spirálkarjait, és ezekkel a megfigyelésekkel szeretnének a tudósok közelebb kerülni a galaxisfejlődés jobb megértéséhez. A JWST messzebb és jobban fog látni, mint a Hubble, így az Univerzum korábbi állapota lesz vele tanulmányozható. Sajnos a jobb felbontással és nagyobb tükörrel együtt jár a kisebb látómező, így a JWST csak az égbolt egy igen kis szeletét lesz csak képes egyszerre tanulmányozni. Még tovább tekintve pedig jönnek majd a valószínűleg 16 méteres tükörrel rendelkező űrtávcsövek, melyek képesek kitakarni a csillagok fényét már le exobolygókat önmagukban képesek tanulmányozni, melyek ma csak egy pixelként jelennek meg a legnagyobb távcsövek felvételein is. Ez az úgynevezett solar shade technológia, mellyel kitakarják a csillagot és így az exobolygó közvetlenül lesz vizsgálható, az anyacsillagról érkező fény segítségével.

http://the-online.hu/

http://hirek.csillagaszat.hu/

http://hu.wikipedia.org/

ISOTECH Csapata

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.