A csillagos ég látványa, valamint az ott megfigyelhető szabályosan és szabálytalanul ismétlődő jelenségek megfigyelése indította el az emberiséget a természettudományos fejlődés máig is tartó útján. Tudjuk, hogy már a legrégebbi korok csillagász-megfigyelői is kiterjedt ismeretekkel rendelkeztek az égbolton való tájékozódás tudományáról. A csillagos ég látványa akaratlanul is vonzza az emberi tekintet, és képzeletünk hajlamos a fényesebb csillagokból különböző alakzatok létrehozására. Pár ezer évvel előttünk már mindezt megtették helyettünk a különböző népcsoportok, akik egymástól eltérő elnevezéssel láttak el egyes égi alakzatokat. Különös például a Göncölszekér, latinul Ursa Maior (Nagy Medve) esete, amelyben a közép-amerikai indiánok egylábú embert láttak, míg az Észak-Amerikában élő társaik ugyanezt a csillagalakzatot merítőkanálnak vélték. Az arabok a négy csillaggal kijelölt szekeret koporsónak, és a szekérrúd három csillagát gyászmenetnek hitték. Hazánkban a legismertebb csillagkép, melynek neve régi magyar mondából ered. A hét csillagból álló Göncölszekeret csak a magyar néphagyomány tekinti külön csillagképnek, valójában egy nagyobb csillagkép, a Nagy Medve része. 
  

  A nagy földrajzi felfedezések idején, a déli tengereken hajózók újabbnál-újabb csillagokat és csillagképeket tettek ismertté, melyek segítségével tájékozódtak. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1930-ban 88 latin elnevezésű csillagképet fogadott el, amelyek a különös formákkal és szabálytalan határvonalakkal szemben meghatározott kiterjedést kaptak Tájékozódási szempontból, csak a csillagképek fő csillagait összekötő egyenes vonalakat használjuk, amelyek megkönnyítik azok felismerését. Amint a mind nagyobb távcsövek megjelentek, egyre több – halványabb – csillag vált láthatóvá és katalogizálhatóvá. A távolságadatokból számítógépen kirajzolható a csillagokból vagy távoli galaxisokból álló tér háromdimenziós térképe is. Legérdekesebb az A Sarkcsillag (α Ursae Minoris, Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. Amely mutathatja az útirányt, az utazóknak. Baloldali képen az északi félteke 39 csillagképe található.

És végül egy kis slideshow az égboltról és Antoine de Saint Exupéry szavai az utazóknak:

„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagok.

Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak.

Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél,

Ám a tudósok számára megannyi probléma.”

 Link ajánlók:

• http://varazstorony.ektf.hu/?q=planetarium

A csillagok és csillagképek általános leírása. Múzeum.

• http://astro.elte.hu/icsip/planetarium/csillagkepek_eszak.html

Itt meglehet nézni az összes csillagképet.

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillagt%C3%A9rk%C3%A9p

Itt a csillagtérkép és a története található meg.

• http://www.planetarium.hu/

Érdemes ide élőben is elátogatni.

Remélem találtál a bejegyzésben számodra hasznos információt.©

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.